és hidrosztatikai nyomásellenőrzését”
ismerteti. „Az épületeken belüli berendezéseket
nyomásellenőrzésnek kell alávetni. Ezt vízzel, illetve
ha a nemzeti törvényi előírások
ha a nemzeti törvényi előírások
kisnyomású, olajmentes, tiszta levegővel vagy inert gázzal kell
elvégezni. Ügyelni kell a rendszerben a magas gáz- vagy légnyomás miatt kialakuló
lehetséges veszélyekre.” Az EN 806-4:2010 szabvány azonban ezeken az utasítá-
sokon kívül nem tartalmaz semmilyen vizsgálati kritériumot a levegővel végzett
A 6.1 alpontban a hidrosztatikus nyomás ellenőrzéséhez az alapanyagok, illetve a
beépített csövek méretétől függően három, A, B és C, vizsgálati eljárás leírása is
szerepel. Az A, B és C vizsgálati eljárásoknál különbözőek az ellenőrzési folyamatok,
A 6.2 „Csővezetékek öblítése” pont 6.2.1 pontjában többek közt az alábbiakat rögzítik:
„az ivóvizes berendezéseket a beszerelést és a nyomásellenőrzést követően lehetőleg
minél hamarabb, illetve az üzembe vételt megelőzően mindenképp ivóvízzel ki kell
öblíteni.” „Ha egy rendszer közvetlenül az üzembe vételt követően nem üzemel, akkor
rendszeres időközönként (maximum 7 naponta) ki kell öblíteni.” Ha ez a követelmény
nem teljesíthető, akkor javasolt a nyomásellenőrzést sűrített levegővel elvégezni.
A 6.2.2 pont az „öblítést vízzel” ismerteti.
A 6.2.3 pont a „víz/levegő keverékkel való öblítési eljárást” ismerteti, ahol az öblítési
hatást manuálisan vagy automatikusan generált sűrített levegős lökéshullámok
A 6.3 bekezdésben („Fertőtlenítés”) a 6.3.1 alpontban arra mutatnak rá, hogy sok
esetben nem szükséges fertőtlenítés, hanem elegendő az öblítés. „Az ivóvizes
berendezéseket azonban csak az öblítés után szabad fertőtleníteni, ha azt felelős
személy vagy hatóság előírja.” „Minden fertőtlenítést a nemzeti vagy helyi előírások
A 6.3.2 bekezdésben („A fertőtlenítőszerek kiválasztása” a következőkre hívják fel
a fi gyelmet: „Az ivóvizes berendezések fertőtlenítésére használt minden vegyszernek
meg kell felelnie a vízkezelésre használt vegyszerekre érvényes, az európai szab-
ványokban vagy ‒ amennyiben az európai szabványok nem alkalmazhatók ‒ a
nemzeti szabványokban meghatározott követelményeknek.” Emellett: „A nevezett
fertőtlenítőszerek szállítása, tárolása, kezelése és alkalmazása veszélyes lehet,
ezért pontosan be kell tartani az egészségügyi és biztonsági követelményeket.”
A 6.3.3 bekezdésben („Eljárások fertőtlenítőszerek alkalmazására”) arra hívják fel
a fi gyelmet, hogy a fertőtlenítőszer gyártójának előírásai szerint kell eljárni, valamint,
hogy a sikeres fertőtlenítés és az azt követő öblítés után a vett mintát bakteriológiai
vizsgálatnak kell alávetni. A szabvány végül a következő követelményt támasztja:
„El kell készíteni és át kell adni az épület tulajdonosának az egész eljárásról és a
vizsgálati eredményekről készített teljes dokumentációt.”
A németországi Zentralverband Sanitär Heizung Klima (ZVSHK)
„Ivóvizes berendezések tömítettségének ellenőrzése sűrített levegővel, inert
gázokkal vagy vízzel” című kiadványa
esetén a „3.1 Általános tudnivalók” pontja az országos rendeletek
mellett rögzíti: „A gázok összenyomhatósága miatt a nyomáspróba levegővel történő
elvégzése esetén fi zikai és biztonságtechnikai okokból ügyelni kell a „Munkavégzés
gázzal működő berendezéseken” baleset-megelőzési előírások és a „Műszaki
szabályok DVGW-TRGI gázberendezések esetén” szabályzás előírásainak betar-
tására. Emiatt az illetékes szakmai egyesületekkel egyetértésben és ezen szabályzás
támogatásával az ellenőrzőnyomást gázvezetékek tömítettségének és terhelhető-
ségének elvégzése esetén maximum 0,3 MPa (3 bar) értékben rögzítjük.
biztosítható az országosan érvényes rendelkezéseknek való megfelelés.
biztosítható az országosan érvényes rendelkezéseknek való megfelelés.
Az EN 806-4:2010 szabvány 6.1 bekezdésében a vízzel történő nyomásellenőrzés
elvégzéséhez rendelkezésre álló A, B és C vizsgálati eljárások vonatkozásában a
németországi Zentralverband Sanitär Heizung Klima
„Ivóvizes berendezések tömítettségének ellenőrzése sűrített levegővel, inert gázokkal
történő gyakorlati elvégezhetőség miatt a gyakorlati kísérletek alapján egy módo-
sított eljárás lett kiválasztva, mely minden nyersanyag, illetve nyersanyag-kombináció
esetén használható. Annak érdekében, hogy a tömítettségi vizsgálat során a legki-
sebb tömítetlenség is észlelhető legyen, a vizsgálati idő a szabványban foglalthoz
képest meghosszabbodott. A tömítettség vízzel történő ellenőrzésének elvégezhe-
tősége érdekében kiindulási alapként a DIN EN 806-4 szabvány B vizsgálati eljárása
Az alábbiak kerülnek rögzítésre:
Tömítettség ellenőrzése inert gázokkal
Tömítettség ellenőrzése inert gázokkal
„A fokozott higiénés követelményekkel rendelkező épületekben (pl. orvosi létesít-
mények, kórházak, rendelők) a csővezetékből a légnedvesség eredetű páralecsapódás
kizárására inert gázok használata követelhető meg.” (A REMS Multi-Push esetében
Tömítettség ellenőrzése sűrített levegővel
Tömítettség ellenőrzése sűrített levegővel
a tömítettség ellenőrzése és az üzembe állítás között hosszabb időtartamú
üzemszünet várható, különösen > 25 °C feletti átlagos környezeti hőmérséklet
esetén (a baktériumok esetleges szaporodásának kizárása érdekében),
a csővezeték a tömítettség ellenőrzése és az üzembe állítás között nem tud
teljesen feltöltött állapotban maradni (pl. fagyveszélyes időszakok miatt),
a csővezeték részleges feltöltöttsége esetén a nyersanyag korrózióállósága
Tömítettség ellenőrzése vízzel
Tömítettség ellenőrzése vízzel
az ivóvizes berendezésben a tömítettség ellenőrzése és az üzembe állítás között
rendszeres időközönként, de legalább 7 naponta vízcsere biztosítható. Továbbá, ha
ellenőrizve van, hogy a háztartási vagy építkezési vízcsatlakozás át van öblítve,
ezáltal csatlakozásra és üzembe helyezésre alkalmas,
a csőrendszer feltöltése higiéniailag kifogástalan összetevőkkel történik,
a berendezés a tömítettség ellenőrzése és az üzembe állítás között teljesen
feltöltött állapotú marad, és a részleges feltöltöttsége kiküszöbölhető.
Az ivóvízrendelet 2013. augusztus 2-i változata, § 11
esetén az ivóvízrendelet 2013. augusztus 2-i változata § 11 „Előkészítő
anyagok és fertőtlenítési eljárások” részében rögzítik, hogy az ivóvíz fertőtlenítésére
csak olyan előkészítő anyagok használhatók, melyeket a Szövetségi Egészségügyi
Minisztérium jóvá hagyott. Ezt a listát a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal vezeti.
Műszaki szabályozás – A Német Gáz- és Vízszerelési Szakmai Egyesület DVGW
W 557 (A) munkalapja, 2012. október
esetén fi gyelembe kell venni a Deutscher Verein des Gas- und
Wasserfaches e.V. (DVGW) DVGW W 557 (A) gyakorlati útmutatóját (2012. október)
is az „ivóvizes berendezések öblítése és fertőtlenítése” vonatkozásában megfogal-
mazott utasításokkal kapcsolatban.
A 6 fejezetben („Tisztítás”) a 6.1 pontban („A tisztítás általános célja”) a következőket
írják elő: „Ha az ivóvíz mikrobiológiailag szennyezett, első intézkedésként tisztítást
kell végezni. Ilyen esetben tisztítás után szükséges lehet a berendezés fertőtlenítése.”
Az útmutató a 6.3 pontban („Tisztítási eljárások”) többek közt az alapjában véve
már az EN 806-4 szabványból ismert öblítési eljárásokat, az „öblítés vízzel” és az
„öblítés víz és levegő keverékével” eljárást taglalja. Mind új telepítés, mind helyre-
állítás esetén szennyeződések kerülhetnek a csőrendszerbe, adott esetben mikro-
biális fertőzés veszélye is fennáll. A 6.3.2.2 pont az „öblítést víz/levegő keverékkel”
ismerteti: „A meglévő csővezetékeken belüli kéregképződés, lerakódás vagy biofi lm
eltávolítására vízzel és levegővel történő öblítés szükséges, ami megnövekedett
tisztítási teljesítményt biztosít. A térfogatot betöltő turbulens áramlás helyileg magas
erőt fejt ki a lerakódások mozgásba hozásához. A vízzel való öblítéssel szemben
jelentősen csökken a vízigény.”
A 7 fejezetben („Fertőtlenítés”) az útmutató a termikus, valamint különösen a vegyi
fertőtlenítést az ivóvizes berendezés szennyezésmentesítése céljából folytatott,
nem folyamatos intézkedésként írja le részletesen. „A berendezés fertőtlenítését
alapvetően csak szakcégek végezhetik.” A 7.4.2 pont 3 „bevált fertőtlenítő vegyszert”
‒ a hidrogén-peroxidot (H
), a nátrium-hipokloritot (NaOCl) és a klór-dioxidot
) ‒ nevez meg, valamint alkalmazási koncentrációjukat és behatási idejüket.
A hidrogén-peroxid felhasználási koncentrációja például 150 mg H
idő 24 óra. Az „A” függelék a nevezett fertőtlenítő vegyszerekkel kapcsolatos ‒ például
az alkalmazásukra és a munkabiztonságra vonatkozó ‒ további információkat
tartalmaz. A „B” függelékben a különböző anyagoknak az ajánlott fertőtlenítő vegy-
szerekkel szembeni ellenálló képességére vonatkozó adatok találhatók.
A németországi Zentralverband Sanitär Heizung Klima (ZVSHK) 2014. augusz-
tusi „Ivóvizes berendezések öblítése, fertőtlenítése és üzembe helyezése”
g esetében a németországi Szaniter-, fűtés- és klímaszerelők Központi
Egyesületének (ZVSHK) „Ivóvizes berendezések átmosása, fertőtlenítése és üzembe
helyezése” (2014. augusztusi új változat) c. emlékeztetője tartalmazza az eredetileg
meghatározott, ivóvizes berendezések átmosására és fertőtlenítésére vonatkozó
átfogó módszereket. Ezeket az EN 806-4:2010 szabvány és a Német Gáz- és
Vízszerelési Szakmai Egyesület DVGW W 557 (A) munkalapja, 2012. október,
műszaki szabályozás messzemenően jóváhagyta. Különösen érvényes ez a vegyi
anyagokkal végzett fertőtlenítésre, emellett ismerteti a hőhatással történő fertőtle-
A gázberendezések műszaki szabályozása
EN 1775:2007 „Gázellátás – Épületek gázvezetékei“ európai szabvány
A gázberendezések műszaki szabályozása
EN 1775:2007 „Gázellátás – Épületek gázvezetékei“ európai szabvány
A gázberendezések műszaki szabályozása
Az EN 1775:2007 „Gázellátás – Épületek gázvezetékei“ európai szabvány 6. Vizsgálat,
6.1.1 pont alatt a következőket írja elő: „Az új vezetékek és minden meglévő vezeték,
amelyen a 8.5 szerinti munkálatokat végeztek, csak akkor helyezhető üzembe, ha
a 6. szakasz előírásai szerinti ellenőrzéseket sikeresen végrehajtották.“ Használandó
ellenőrző közegként elsősorban levegő ajánlott. Az MOP maximális megengedett
üzemi nyomás ellenőrzéseként szilárdsági próbát, majd tömítettségi vizsgálatot ír
elő. „A tömítettségi vizsgálat nyomásának:
– legalább az üzemi nyomással egyenlőnek;
– illetve általában az MOP 150 %-ánál nem nagyobbnak kell lennie, ha az MOP
„Ha a vezeték MOP értéke ≤ 0,1 bar, akkor a tömítettségi vizsgálat nyomása nem
A jelen európai szabvány felhasználóinak tudatában kell lenniük, hogy lehetnek
nemzeti szabványok, illetve szabályozások a CEN tagállamokban. A jelen szab-
ványban előírtak és a nemzeti törvényekben/szabályozásokban lévő korlátozó
követelmények miatti ellentmondások esetén a nemzeti törvények/szabályozások
élveznek elsőbbséget, ahogy a CEN/TR 13737. sz. CEN műszaki jelentésben
Műszaki szabályozás – A Német Gáz- és Vízszerelési Szakmai Egyesület (DVGW)
G 600 sz. munkalapja, 2008. április (DVGW-TRGI 2008)
Németország esetén fi gyelembe kell venni a Német Gáz- és Vízszerelési Szakmai
Egyesület (DVGW) G 600 sz. munkalapja, 2008. április (DVGW-TRGI 2008) műszaki
Az 5.6.2 „Biztonsági előírások az ellenőrzések során“ c. szakasz szerint: „A max.
ellenőrző nyomás nem lépheti túl a 3 bar értéket. Az 5.6.3 szakasz szerint az
ellenőrzések végrehajthatók sűrített levegővel. Az 5.6.4 szakasz szerint: „A max.
100 mbar üzemi nyomású vezetékeken az alábbi ellenőrzéseket kell elvégezni:
To Next Page
Loading...
Need help?
General
